Jogi formák
Egyesület
Az egyik legegyszerűbb és leginkább közösségi jellegű forma az egyesület. Alapításához legalább tíz alapító jogi személy szükséges. A tagság nyílt, a csatlakozás önkéntes. A döntéshozatal demokratikusan történik, tehát minden tag egy szavazattal rendelkezik. Alapításához nincs szükség induló alaptőkére így a tagok vagyoni hozzájárulására sem, azonban a bevételeket minden esetben vissza kell forgatni a szervezet céljaira. Egy HMKE esetén például az eladott energiából keletkező összeget érdemes lehet egy energiahatékonysági alapba csatornázni, amelyből a későbbi fejlesztéseket lehet finanszírozni. Az egyesületi forma olyan kezdeményezéseknek lehet igazán kedvező, amelyek még fejlődési, útkeresési szakaszban vannak, és fontos számukra a rugalmas működés, valamint az alacsonyabb belépési küszöb. Az egyesületi keretek lehetőséget adnak arra, hogy a közösség fokozatosan épüljön fel, a tagok pedig a saját igényeikhez és lehetőségeikhez igazodva kapcsolódjanak be a közös munkába, akár változó intenzitással is.
Szövetkezet
A szövetkezetek képviselik talán az egyik legdemokratikusabb, és egyben gazdaságilag nyereséges tevékenységet folytató jogi formát. Tagjai lehetnek természetes és nem természetes jogi személyek is, ugyanakkor utóbbiak aránya nem haladhatja meg a teljes tagság egyharmadát. A tagság nyílt és önkéntes, valamint a döntéshozatal itt is demokratikusan folyik: mindenki egy szavazattal rendelkezik. A vagyoni hozzájárulás kötelező, viszont nincs előírt minimális indulótőke. Mivel a nyereség a tagok között is felosztható, így a szövetkezeti forma közvetlen gazdasági ösztönzőt is teremt, de a vagyoni hozzájárulás miatt az elköteleződés foka is magasabb, mint pl. egy egyesület esetén. Ugyanakkor az nKft.-hez képest egyenlőbb döntéshozatali struktúrával rendelkezik, a részvételiség egy magasabb fokát biztosítva.
Nonprofit Kft.
Egy nonprofit kft. már rugalmasabb gazdasági működést tesz lehetővé. Ez esetben természetes és jogi személyek egyaránt részt vehetnek benne. A szavazati jog azonban tulajdoni arányhoz igazodik, így azok a tagok, akik nagyobb mértékben fektettek be (nem feltétlen csak anyagilag, hanem akár természetbeni hozzájárulással), nagyobb befolyással is bírhatnak. Egy nkft. alapításához legalább 3 millió forint kezdőtőke szükséges. Nevéből adódóan ez a modell sem alkalmas profittermelésre. Ez a modell önkormányzati részvétellel működő kezdeményezések számára lehet előnyös, ugyanakkor jogszabályi feltételek is érvényesek rá: az önkormányzati részvétel csak akkor lehetséges, ha az állami és önkormányzati tulajdon együttesen többséget képvisel. A kötelező indulótőke nagyobb fokú elköteleződést jelent, ezért akkor érdemes emellett dönteni, ha a hosszabb távú stabilitás és intézményes működés fontosabb szempont, mint a teljesen egyenlő súlyú, demokratikus döntéshozatal.
Energiaszövetkezet
A szövetkezeti forma speciális esete az energiaszövetkezet, amely kizárólag energetikai tevékenységet végezhet. Itt azonban nem érvényes a természetes és jogi személyek arányára vonatkozó korlátozás, így rugalmasabban vonhatók be önkormányzatok vagy vállalkozások. Megjelenhetnek ún. befektető tagok is, akik ugyan pénzügyi hozzájárulást biztosítanak, de nem vehetnek részt a szervezet operatív működésében, és igazgatósági tagok sem lehetnek, valamint részesedésük nem haladhatja meg a jegyzett tőke 50%-át. Egy energiaszövetkezet különösen alkalmas lehet nagyobb léptékű, akár termelői kapacitások – például erőművi projektek – megvalósítására is. A vegyes tagsági struktúra és a tőkebevonás lehetősége révén ez a modell egy „érettebb”, gazdaságilag aktívabb működési szintet képvisel, miközben megőrzi a szövetkezeti működés részvételi és közösségi érdekeken alapuló jellegét.